2012-08-04

Bife à Marrare - Steak Marrare módra


Ez a recept már hosszú ideje várakozott sorára a piszkozataim között, de most már itt volt az ideje, hogy megmutassam.
Oly sok portugál ételhez hasonlóan ez is hihetetlenül egyszerű és nagyon finom - de nélkülöztetetlen eleme a jó minőségű érlelt marhahús.

A recepthez történet is tartozik:

Bife à Marrare vagy Bife à Café
Egyesek szerint António Marrare galíciából származott, mások szerint nápolyi szakács volt. Ami tény, hogy a XVIII. század vége felé érkezett Lisszabonba, ahol nagy elismerésnek örvendő kávéház-tulajdonossá lett. Mind a négy kávéháza a lisszaboni arisztokraták legkedveltebb helyévé nőtte ki magát. Az 1804-ben, a Chiadón utolsóként megnyílt Marrare das Sete Portas kávéházban született meg ez a híres fogás, amit a tulajdonos magáról nevezett el, így lett a neve Bife à Marrare. Ahhoz, hogy ennek a steaknek ebben a kávéházban legyen a legélvezetesebb a fogyasztása, hozzájárultak az ezüst tálalók és evőeszközök, továbbá még az is, hogy akkoriban ez volt az egyetlen hely a portugál fővárosban, ahol tilos volt a dohányzás.
A névvariáció; Kávéház módra kifejezetten erre a kávéházra utaló név.

Később egyre több helyen megjelent a steak, ilyen-olyan változtatásokkal. Sokan megpróbálták kiegészíteni, még jobbá tenni, hozzáadni valami pluszt ehhez ezt a nemesen egyszerű ételhez: került bele fokhagyma, mustár, és újabban még kávé is. Csak kevesen tudtak elég alázatosak maradni a minimál mestermű iránt, és nem próbálták meg átalakítani ezt az amúgy soha nem titkolt receptet.
(Nekem meggyőződésem, hogy a kávénak már köze lehet a Kávéház módra névváltozathoz, mert a portugál café egyik jelentése kávé, a másik pedig a kávéház.)

A híres kávéház
(a kép rengeteg internetes oldalon fellelhető)

Hozzávalók
2 személyre

2 szép szelet érlelt marharostélyos vagy marha-fehérpecsenye (jó a marhabélszín vagy -hátszín is)
kb. 25 g vaj (van aki ennél jóval többet használ, de részemről ennyi bőven elegendő)
ízlés szerint durva szemű tengeri só, frissen őrölt fekete bors

1 dl tejszín, esetleg tej (egyes receptek szerint csak egy-két evőkanálnyi tejszín kerül bele, de szerintem legalább ennyi - vagy még valamivet több - kell a két szelet húshoz)

alternatívák:
2-4 g kukoricakeményítőt is lehet a tejszínbe keverni, viszont eredetileg nem tartalmaz
1 kk sárga és fekete mustármag összetörve, vagy egy kiskanál mustár
facsarásnyi citromlé
kávé

köret: sült szalmaburgonya vagy burgonyachips (nálam ActiFryban sült, ennek híján lehet bő olajban, majd fogyasztás előtt alaposan lecsepegtetve, vagy sütőben )

friss saláta


Elkészítés

1 Készítsük el a sült burgonyát.
2 Egy megfelelő méretű serpenyőben hevítsük fel a vaj felét, majd süssük át rajta a hússzeletek mindkét oldalát úgy, hogy süljön rá egy vékony kéreg, a belseje pedig közepesen átsült legyen. Sózzuk, s borsozzuk meg, vegyük ki a serpenyőből és tartsuk melegen.
3 Dobjuk a serpenyőbe a vaj másik felét, olvasszuk fel, majd fakanállal szedjük fel az aljáról a leragadt húspörcöket. Öntsük fel a tejszínnel, majd forraljuk be kellő sűrűségűre.
*Ha valamelyik alternatívát használjuk az ízesítéshez, akkor azt most tegyük a készülő szószba.

Tálaljuk a rostélyosszeleteket a tejszínes szósszal leöntve és a ropogósra sült burgonyával.


Megjegyzés: az alternatívák is kitűnő opciók, csak akkor már nem nevezhető Bife à Marrare-nak.

Nincsenek megjegyzések: