Segítsüti 2017. ősz - Kecsketejes „Pastel de Nata”

Szinte hihetetlen - számora - de a legutolsó bejegyzésem itt a blogon a tavaly őszi segítsütis volt. Máris elröppent egy év, és újra itt vagyok. Boldoggá tesz, hogy idén is részese lehetek a sütisütő csapatnak és ismét hozzájárulhatok egy újabb alapítvány támogatásához.

Az idei támogatottunk az év elején alapult Völgyzugolyház Alapítvány a Kacifántosokért, mely célja a Rákosmentén és környékén élő súlyos és halmozottan sérült, a jelen oktatási rendszerbe nem integrálható gyermekek komplex fejlesztésének és teljes körű nappali ellátásának, közösségi életének biztosítása; sorstársi közösségépítés; integrált családi programok szervezése; társadalmi érzékenyítése.

A Völgyzugolyház tevékenysége a Facebook-oldalukon is követhető.

Tavaly indították el tanodájukat, a Zugolydát, ahol egy óvodás és iskolás korú kiscsoporttal elkezdődtek az integrált foglalkozások az egyik tanodás gyerekszobájában. Tervük, hogy jelenlegi (ideiglenes) helyükről a végső bázisukra költözve, más sorstársak számára is megnyugtató, az igényekre célzottan reagáló, rendszerszintű megoldást biztosítsanak a társadalomból kiszoruló súlyosan és halmozottan sérült gyermekek és családjaik számára. A helyi önkormányzat támogatásával hamarosan új helyre költözhetnek, amit a felújítások után számtalan fejlesztőeszközzel kell felszerelni.

Ebben a törekvésükben szeretnénk melléjük állni, és a süti árverésen befolyt összeget a Völgyzugolydában használható fejlesztő eszközökre költeni.

A Segítsüti jelenlegi akciójáról minden részlet megtalálható az erről szóló bejegyzésben.

Most pedig hadd mutassam be az én felajánlásomat. Azok számára, akik olvasták a tavalyi bejegyzésemet is, talán nem meglepő, hogy az idei felajánlásom a portugálok egyik talán legtipikusabb édessége; a híres Pastel de Nata lesz, amit tejszín helyett kecsketejjel fogok elkészíteni.
A licitnyertes vagy licitnyertes csapat 60 db isteni Pastel de Natát tudhat majd magáénak, amit postázni biztosan nem tudok, kizárólag személyesen lesz átvehető Budapest-Székesfehérvár-Mór-Bicske-Veszprém-Somló vonalon, illetve környéken. Úgy érzem, hogy fontos még megemlítenem, hogy bár a tavalyi évben boldogan sütöttem triplán a sütit (a licitnyertes, az első és második vigaszágas részére is), de idén ebből a sütiből csak egyszeri sütést tudok vállalni. De az egy jó nagy adag lesz. ;)

Lehetnek variációk is. Ha a nyertes igényelné, akkor természetesen kecsketej helyett tehéntejből vagy tejszínből is elkészíthetem a Pasteleket, illetve nádcukor helyett cukormentesen; eritrittel. Ez utóbbi esetben viszont nem lesz teljesen olyan, mint az eredeti.
Ezenkívül van rá mód, hogy ne készre sütve, hanem fagyasztott állapotban szállítsam a sütiket, amit aztán adandó alkalommal vagy akár több részletben a nyertes megsüthet magának és fogyaszthatja langyosan. ☺️

Licitálni a sütimre és még 29 csodás sütire itt lehet ma délelőtt 10 órától szept. 28. 16:00 óráig!

Segítsünk együtt a Völgyzugolyház Alapítvány gyermekeinek!


Pastel de Nata receptek vannak már a blogon, itt és itt, továbbá a DG Blogkóstolós bejegyzésében további képek láthatóak a sütikről. 

Karácsonyi receptajánló (2 új recepttel)

 

Új receptek az egyszerűség és nagyszerűség jegyében. Nemcsak karácsonyra.



Szilvával és fokhagymával sült kacsacombok, sült almás burgonyapürével
recept a 100 fok blogon



Filhós do Natal - portugál karácsonyi fánkok  
recept a Dinig Guide-on


 És mivel jelenleg a legkeresettebb receptek itt a blogon a portugál karácsonyi receptek, íme még néhány ötlet az alkalomra:

• Portugál halleves
• Bacalhau com batatas à murro / Tőkehal „lapított” burgonyával
• Bolo-rainha (Királynőtorta)
• Bolo-rei - Királytorta
• Portugál sütőtökös kenyérkék (Broinhas de abóbora-menina) - a recept
• Rabanadas de Natal - portugál karácsonyi bundás kenyér
• Papas de abóbora à moda da Avó Fernanda / Fernanda mama édes sütőtökpüréje (sütőtökpuding)

Bolo-rainha (Királynőtorta)

A Bolo-rainha a portugál karácsonyi kalács; a Bolo-rei párja. Annyiban különböznek egymástól, hogy az előbbiben nincsenek kandírozott gyümölcsök, míg az utóbbiban vannak. Nekem kétségkívül ez a kedvencem. Sokszor megsütöttem már, de azt hiszem, hogy ez a mostani recept lett a leginkább eltalálva, mind a hozzávalók, mind a sütési hőfok és idő tekintetében.

Hozzávalók

egy db 1,6 kg-mos kalácshoz, vagy több kisebbhez

600 g sima liszt (legjobb ha búzaliszt és tönkölyliszt fele-fele arányban)

nagy csipet tengeri só

1-1 db nagy biocitrom és bionarancs lereszelt héja, és egy nagy facsarásnyi narancslé

250 g mandula, dió és fenyőmag egyenlő arányban, plusz néhány szem a kalács tetejére

kb. 0,5 dl portói (édes, vörös)

2 db meleg tej

30 g friss élesztő

50 g nádcukor (por)

2 db tojás (100 g), plusz 1 db tojássárgája a kenéshez

100 g nem folyékony állagú méz

120 g puha vaj

Elkészítés

1 Keverjük össze a magvakat és öntsük rá a portóit. Hagyjuk állni, de időnként kevergessük át, hogy minden mag magába tudjon szívni némi bort.

Többet is lehet rá önteni, de a tapasztalatom azt mutatja, hogy ennyit éppen magába szív ez a mennyiségű magkeverék, míg megkel a tészta, ezáltal semmi sem vész kárba.

2 Morzsoljuk az élesztőt a meleg tejbe, adjuk hozzá a nádcukrot, és futtassuk fel.

3 Keverjük össze a liszteket a lereszelt citrushéjakkal és a sóval.

4 Keverjük össze alaposan a nedves hozzávalókat: a tejben felfuttatott cukros élesztőt, a tojásokat, mézet, a puha vajat és a fecsarásnyi narancslevet.

5 Öntsük hozzá a lisztkeveréket és dagasszunk belőle lágy, de nem ragadós tésztát.

Ha van, akkor dagasztógépben ideális az elkészítése. Akkor jó a tészta, ha már elválik az edény falától.

6 Fedjük be egy tiszta konyharuhával, tegyük langyos helyre, s kelesszük a duplájára.

7 Miután megkelt, gyúrjuk bele a portóis magvakat is, majd formázzunk belőle egy - vagy több - formás karikát.

8 Langyos helyen ismét kelesszük a duplájára. (Én 31 °C-os sütőben szoktam.) Lazítsuk fel a tojássárgáját egy pici vízzel és óvatosan kenjük le vele a megkelt kalácsot. Díszítsük fel bőségesen magvakkal.

9 170 °C-os (légkeveréses) sütőben, a középső rácson süssük aranybarnára kb. 22 perc alatt. Ha egyben sütjük ezt a mennyiséget, 25 percnél akkor se tartsuk tovább a sütőben, mert ki fog száradni. Ha kisebb Bolo-rainhákat sütünk, akkor még rövidebb sütési idő szükséges.

Félidőben fedjük be lazán egy darab alufóliával a Bolo-rainha tetejét, mert addigra már éppen megfelelő lesz a színe.

Megjegyzés: Vannak akik még forrón lekenik mézzel, vagy folyékony állagú birsalmazselével a tetejét, esetleg porcukorral meghintik. Én ettől eltekintek, szerintem nincs rá szükség.

Ha nem sül túl, akkor másnap és harmadnap is puha, foszlós lesz a kalács.

B. ú. é. k.!

Bacalhau Albardado

„Albardado” tőkehal, avagy bundás tőkehallaskák (portugál recept)

Ezt a receptet a kedvenc portugál szakácskönyvemből - Olleboma: Culinária Portuguesa - készítettem.
A leírás szerint Portugáliában a helyi vásárokon sűrűn találkozhatunk ezzel a remek snackkel, fejes salátával vagy uborkasalátával társítva. Jobb házaknál különféle köretekkel szervírozzák; párolt spenóttal, vízitormával vagy sóskaféleséggel, sült krumplival vagy homoki-tehénborsó-salátával. A homoki tehénborsó (Vigna unguiculata) neve csalóka, ugyanis inkább apró szemű közönséges fehér babnak néz ki, mint borsónak.

Főételként fogyasztva készítsünk mellé paradicsomos rizst (is), némi jófajta juh- vagy kecskesajttal kiegészítve. Hmmm, tökéletes lesz.


Hozzávalók

• 1 db 200-250 g-mos, vastag, sóban szárított tőkehalszelet (a vékony szeletek ehhez az ételhez nem megfelelőek, mert nem lehet őket nagyobb laskákra szedni)
• 1 db (42 g) tojásfehérje
• 1-2 ek finomra aprított petrezselyem
• 60 g (búza)liszt
• 1 dl langyos víz
• 1 tk olívaolaj a masszába, plusz a sütéshez
• frissen tört fekete bors
• só (csak akkor, ha nem lenne elég sós a hal)

 

Elkészítés

1. Keverjük össze a lisztet a langyos vízzel, 1 tk olívaolajjal és némi borssal. Tegyük félre.
2. Helyezzük a halszeletet egy hőálló tálba, öntsük fel forró vízzel, fedjük be és hagyjuk állni 20 percig, majd vegyük ki a vízből és tegyük félre hűlni.
3. Óvatosan bontsuk szét a szelet halat, úgy, hogy minél nagyobb laskákat kapjunk. Szálkátlanítsuk.
4. Forrósítsunk fel nagyjából 2 ujjnyi olívaolajat a sütéshez.
5. Verjük kemény habbá a tojásfehérjét és óvatosan dolgozzuk össze a lisztes masszával és a finomra aprított petrezselyemmel együtt.
6. Mártogassuk a tőkehallaskákat a masszába, s süssük őket néhány perc alatt aranybarnára. Ha túl hígnak találnánk a masszát, akkor szitáljunk hozzá még egy kevés lisztet.
   

Megjegyzés: Ha több személyre és/vagy főételnek szánjuk ezt a bundás tőkehalat, akkor igény szerint növeljük a fenti adagot.

Bacalhau com arroz à Portuguesa - Rizses tőkehal portugál módra

Ennek a már duplán kipróbált portugál tőkehalas receptnek több szempontból is köze van a Tarka Bárkához, és az írónőjéhez; Gabához. 1. Amikor első alkalommal készítettem, akkor azt a paradicsomszószt használtam fel hozzá, amit Gaba készített, és extraként kaptam tőle a születésnapi receptversenyükön nyert ínycsiklandó ajándékok mellé. 2. Ugyanazon a portugál tálon fotóztam ezt az ételt, mint amin a nyertes lazacos spenóttekercset is. 3. Az „Együnk halat!” nevű csoportban az elé a kihívás elé állította a vállalkozó szellemű halrajongókat, hogy egy éven keresztül készítsünk havonta egy-egy halételt, és osszuk meg az oldalon.
Én ezzel a recepttel kezdek, és úgy döntöttem, hogy olyan 12 db portugál tőkehalas receptet fogok készíteni, amelyek még nem szerepelnek a blogon.
(Lehet, hogy már észre is vettétek, hogy időközben összegyűjtöttem egy újabb aloldalra a blogon már megtalálható portugál receptjeimet magyarul.)


Ez a rizses tőkehalas étel a nekem leginkább tetsző, legeredetibb 2012-es kiadású portugál receptkönyvből származik. Az eredeti szövegét az első portugál gasztronómus, a Portugál Gasztronómiai Társaság alapítója; az álnevén ismertebb Olleboma, vagyis António Maria De Oliveira Bello írta 1936-ban. Az álnév érdekessége, hogy a gasztronómus visszafelé olvasott nevéből és kezdőbetűiből keletkezett: „Olleb” - Bello, „O” - Oliveira, „M” - Maria, „A” - António.

A könyv szerkesztői joggal tüntették fel a hátlapon, hogy minden portugál konyhában helye van, és hogy a regionális portugál konyha autentikus bibliája. Tényleg így van. Alapvető olvasmány mindenkinek, aki szereti és főzi a portugál ételeket, legyen portugál háziasszony, vagy sem.


Hozzávalók

500 g előkészített*, kiszálkázott és laskáira szedett tőkehal (a sóban szárítottból)
2 csésze (2,5 dl-es) rizs
3 csésze hallé (ami lehet a tőkehalhoz felhasznált víz vagy halalaplé)
4 dl sűrű paradicsomszósz vagy ekkora űrmértékű friss, lédús paradicsom, vagy hámozott-kockázott konzerv paradicsom
2 gerezd fokhagyma
350 g vöröshagyma vagy póréhagyma felkarikázva (ha száras a hagyma, akkor mehet az ételbe zöld részével együtt - szerintem sokkal ízletesebb lesz)
ízlés szerint 30-50 g vaj, plusz egy kis olívaolaj keveréke
Én „kecskevajat” - a pasztőrözött kecsketej felszínén keletkezett hártya, hűtőben megszilárdulva - használtam, mert éppen volt kéznél.
frissen őrölt fekete bors
(tengeri só, amennyiben nem sóban szárítótt tőkehalat használunk)

a tálaláshoz
főtt tojás ízlés szerint feldarabolva
vajon pirított kenyérmorzsa (én a négymagvas mindennapi kenyerünkből készítettem)

friss fejes saláta fehér balzsamecettel vagy gyöngén párolt spenót - opcionális


Elkészítés

1 A hal előkészítése után főzzük meg a rizst: egy kis olívaolajon futtassuk meg a fokhagymagerezdeket, üvegesítsük meg rajta a rizst, öntsük fel a hallével és pároljuk al dente-re. Figyeljünk oda, hogy ne főzzük túl, mert a sütőben tovább párolódik.
2 A (kecske)vaj és olívaolaj keverékén fonnyasszuk meg a hagymakarikákat, ízesítsük borssal. Tegyük félre.
3 Melegítsük meg a paradicsomszószt, és azt is borsozzuk meg kissé, illetve ha nem túl sós a felhasznált tőkehalunk, akkor sózzuk is meg egy kicsit.
4 Egy megfelelő méretű hőálló tálban (én egy 10 cm magas, 20 cm-es átmérőjű mázas cserépedényben készítettem, amibe éppen belefért a receptben megadott mennyiség) rakjuk egymásra a rétegeket: alulra egy sor rizs, erre a hagyma 1/3-a, aztán 1/3 tőkehal, majd a paradicsomszósz 1/3-a, s ismét egy sor rizs. Lehetőleg 4 réteg rizs közé kerüljön 3-3 réteg a többi hozzávalóból.
5 180°C-os sütőben süssük körülbelül fél órán keresztül. Ezalatt készítsük el a vajban pirított kenyérmorzsát és főzzük meg a tojásokat.

Tálaljuk a rizses tőkehalat morzsával, főtt tojással.
Jól illik mellé valamilyen friss zöldsaláta-keverék vagy serpenyőben fonnyasztott spenót.


Megjegyzés: A kenyérmorzsát és a főtt tojást nem érdemes elhagyni, mert hihetetlenül jól kiegészítik a fogást.
A hagymaszárak szerintem nagyot dobnak az ízeken, lehetőség szerint kerüljön bele az is.


Tipp: *A sóban szárított tőkehal előkészítése: alapos és többszöri jéghideg vízben való kiáztatás után tegyük a halszeleteket egy hőálló tálba és öntsük fel annyi forró vízzel, amennyi ellepi. Fedjük be, és hagyjuk így állni 20-30 percig a halszeletek vastagságától függően.
Utána ki lehet szálkázni, feldolgozni. Nem kell előfőzni. Ezt a trükköt a feljebb említett könyvből tanultam. Sokkal ízletesebb lesz így a tőkehal és egyáltalán nem szárad ki.


Portugál recept, portugál konyha

A téli Dining Guide Street Food Show és Blogkóstoló az én szememmel



Fotó: Wunderlich Júlia - Dining Guide


Biztosan sok mindenki látta már a dec. 6.-9-i eseményt megmutató képszemlét a Dining Guide-on. Most megosztom az én tapasztalataimat is.

Csakúgy mint szeptemberben, most is nagy örömmel tettem eleget a meghívásnak, és vettem részt a téli Blogkóstolón, és még a hideg ellenére is nagyon jól éreztem magam. Bevallom, hogy egy kicsit tartottam attól, hogy talán fázni fogok, de jól felkészültem; több réteg ruhát vettem fel, és vittem magammal vészhelyzet esetére még egy plusz pulóvert, kabátot és egy hótaposót is, de egyikre sem volt szükségem, sőt, néhány röpke pillanatra még melegem is lett.
Ebben nyilván közrejátszott az is, hogy a pultbaállás után már nem volt időm megállni, egyfolytában tevékenykedtem. A sütő is sokáig be volt kapcsolva, Dizájnmenza pedig hozott magával egy fűtőtestet.

De kezdem az elején. Előzőleg elkészítettem a kenyérkéket, kb. 170 db-ot, 4× alkalommal. Elősütöttem, majd lefagyasztottam őket, a befejező sütést pedig a helyszínen ejtettem meg, hogy frissen sült, lehetőleg még langyos kukoricakenyérkéket kínálhassak a fogyasztóknak.
Ami a pataniscákat illeti, a hozzávalókat előzőleg felaprítottam, és jó 4 kiló tőkehalat kiszálkáztam. A vöröshagymát, petrezselymet is felaprítva vittem, s a helyszínen állítottam össze több részletben a halas masszát. Bár mindegyiket nem kóstoltam, de nagyon bízom (bíztam) benne, hogy minden a terveim szerint állt össze, és hogy szálkával sem sokan találkoztak.

A salátákat és a kellemesen citrusos ízű begóniát (Begonia semperflorens) az ehető virágok nagy szakértőjétől, Pillár Józseftől szereztem be személyesen, aki a szentesi családi kertészetében termeszti a különleges ehető virágokat, különféle salátákat és díszkáposztát. Érdemes benézni hozzájuk!
A Hold utcai Vásárcsarnoktól néhány saroknyira találkoztunk, ahol átvettem a szállítmányt és már siettem is tovább, mert rengeteg pataniscát kellett hogy kisüssek.



Fotó: gyömbér

 Tanulva a szeptemberi Blogkóstolóból, most egy jót reggeliztem, még mielőtt nekiláttam volna a munkának.
A Halkakas bisztróból kaptam egy nagyon finom currys halpástétomos szendvicset, amiért cserébe küldtem néhány tőkehal-pataniscát.

Miután nekiláttam a munkának, meglepetés vendégem érkezett, a keresztanyám személyében, aki rögtön felajánlotta, hogy segít. Az elején ezt a nagylelkű ajánlatot még nem fogadtam el, de hamar beláttam, hogy nem fog menni minden egyszerre, hiszen csak két kezem van, a tennivaló viszont tengernyi. :)
Még egyszer, és itt is nagyon szépen köszönöm a kuktáskodást, tényleg nagyon jól jött!


Fotó: Dizájnmenza


Bár nálam volt a fényképezőgépem, de nem volt alkalmam egyetlen egy fényképet se lőni, sem az én ételemről, sem a csapattársaim remek fogásairól. Alkalmam nyílt viszont megkóstolni Dizájnmenza keleties marharaguját és Sabrina tonkababos sütőtökös csokitortáját. Mindegyik isteni volt, nekem nagyon bejött a menünk. Több pozitív visszajelzést is sikerült bezsebelnünk, ami igazán jólesett mindhármunknak. 
Aki szeretné elkészíteni a menünket, megtalálja a recepteket külön-külön a blogjainkon, vagy egy csokorba szedve a Dining Guide-on. 

Én kaptam egy üveggel Dizájnmenza ínycsiklandó szilvalekvárjából, és már meg is főztem a keleties marharaguját a kalácsgombóccal! Kár lett volna kihagyni.  Most Sabrina desszertje a soron következő.

Az időnk lejártára már igencsak megéheztem és megszomjaztam, ezért nyárikonyha Évi barátnőm javaslatára az Alma vitaminbárba tértünk be egy jó kis kókuszos sárgarépa-krémlevesre, amit meleg szívvel ajánlok bárkinek, mert nagyon el van találva, ráadásul az Alma nem csak egy alkalommal a Street Food Show-n, hanem állandó nyitvatartással várja vendégeit.


Fotó: Wunderlich Júlia - Dining Guide


Ezután egy újabb melengető leves, a Halkakas halgombócos halászléje következett, amivel sikerült is teljesen eltelnem, így már nem is volt kapacitásom egy csomó mindenre, amit szívesen megkóstoltam volna. Na majd legközelebb! Elhoztam tőlük még egy currypástétomos baguette-et - ami reggel nagyon ízlett - és egy harcsapástétomos baguette-et is.

Hazahozatalra került még egy pár jó csípős, köménymagos biomangalica-szárazkolbász a Farm Vulcanustól, de utólag már nagyon bánom, hogy nem hoztam többet, mert régen ettem már ilyen finomat.

Desszertnek a La Praline színpompás vegyes ízelítőjéből hoztam egy tányérral. Nekem mindegyik kóstoló darab nagyon ízlett, kiváltképp azért, mert semmelyik édesítése sem volt túlzásba véve és érződött rajtuk, hogy nagy gondossággal, és minőségi alapanyagok felhasználásával készültek.


Nagy köszönettel tartozom a Dining Guide-nak a szervezésért és az ismételt részvételi lehetőségért, igazán nagy élmény volt újra a pult mögött állni!

Rabanadas de Natal - portugál karácsonyi bundás kenyér

A bundás kenyeret nem hiszem, hogy bárkinek is be kellene mutatni - főleg nem a itthon - hiszen édesen vagy sósan, de majdnem mindenki szereti. (Én még nem is találkoztam olyannal, aki ne szeretné.) Gyermekkoromban nálunk reggelire szokott az asztalra kerülni, és inkább édesen, mint sósan szerettük enni.
Amióta rendszeresen főzök, talán 2-3 alkalommal készítettem csak bundás kenyeret. Nem mintha nem szeretnénk, pusztán ritkán készítek bő olajban kisütött ételeket.

Most megmutatom hogy a portugálok hogy szeretik a bundás kenyeret (rabanadas). Édesen. Nagyon édesen. Millió és egy recept létezik rá, de a lényeg mindig ugyanaz: a másnapos vagy harmadnapos baguette-szeleteket (cacete, pão de segunda) meleg tejbe áztatják, tojásba forgatják, olajban kisütik, végül leöntik egy sűrű, és legtöbbször alkoholos - portóis vagy whiskey-s - cukorsziruppal, amiben akár napokig is áztatják. De olyanok is van, akik nem áztatják, csak a bundáskenyér-szeletek mellé kínálják a szirupot, vagy csak egyszerűen meghintik cukorral és/vagy fahéjjal. A karácsonyi időszakban fogyasztják, és a legtöbb - ha nem minden - portugál ünnepi asztalon megtalálható. Nagyon népszerű.

Én most egy cukor nélküli, mézzel készülő variációt készítettem el, és nem vittem túlzásba az édesítést. De diétás desszert azért így sem lett belőle, fogyasztása csakis saját felelősségre, alkalmanként és mértékkel ajánlott. Nehéz egynél megállni. ;)


Hozzávalók

1 db két- vagy háromnapos baguette kb. másfél cm-es szeletekre felszeletelve
kb. 1 l (zsírszegény) tej
1-2 darabka kezeletlen héjú citromhéj (ennek híján egy tk. citrompor)
1-2 rúd fahéj vagy 1 tk őrölt fahéj
kb. 3 ek méz

5 db közepes méretű tojás villával felverve
ízlés szerinti sütéshez való olaj, olívaolaj is lehet (én földimogyoró-olajban sütöttem)

1 csésze (250 g) édes vörös portói
1 csésze víz
180 g méz


Elkészítés

1 Öntsük egy kis fazékba a portóit a vízzel és a 180 g mézzel, majd kezdjük el melegíteni. Hagyjuk a mézet megolvadni, forraljuk fel, és itt két verzió között választhatunk. Vagy csak nagyon röviden forraljuk, mint ahogy én is tettem, hogy éppen csak elillanjon belőle az alkohol, de besűrűsödni még nem fog, vagy tovább főzzük, hogy sűrűbb legyen. Mint már említettem, Portugáliában sűrű cukorsziruppal kínálják, de  a méz nem viselkedik ugyanúgy, mint a cukor, így aki ragaszkodik a sűrű állaghoz, készítse inkább cukorral.
A portói mennyisége változó lehet, az íze miatt elegendő bele kevesebb is. Tényleg ízlés dolga, ki mennyit tesz bele. Ha gyerekek is fogyasztják, akkor ki is lehet hagyni, de jobb ha van benne legalább egy kevés.
2 Melegístük meg egy lábosban a tejet a fahéjjal, citromhéjjal és a mézzel. Áztassuk meg benne a baguette-szeleteket annyira, hogy jó alaposan megszívják magukat, de még éppen ne essenek szét. Óvatosan forgassuk meg őket a felvert tojásban, és forró olajban süssük aranysárgára.
3 Miután megsültek, szedjük őket konyhai papírtörlőre, és alaposan itassuk le róluk a felesleges olajat.
4 Rakjuk őket egy mély tálba, és öntsük nyakon a portóis mézsziruppal (vagy a cukorsziruppal).

Tároljuk hűtőben, és mindig a tál aljáról szedjük ki a fogyasztásra szánt szeleteket.

Bacalhau à Bruxa - avagy így készítik a boszorkányok a tőkehalat

Szép számmal szerepelnek már portugál receptek itt a blogon, azon belül is talán a tőkehalas receptek vannak túlnyomó részben. Ezt a statisztikát megerősítve, most is egy ilyen receptet mutatok, ami nem más, mint egy burgonyás-kolbászos-hagymás rakott tőkehal, eredeti nevén Bacalhau à Bruxa (boszorkányos tőkehal). Véleményem szerint a neve eléggé mókás, az eredetét nem is ismerem, de talán onnan kaphatta, hogy boszorkányosan jó, és boszorkányosan egyszerű egytálétel. :)

Már kétszer is elkészítettem, és nagyon megszerettük. Elsőre nyers burgonyával, mert az a könyv, ahonnét származik a recept, nem írja, hogy meg kellene főzni. Pedig meg kell, mert különben nagyon sokára sül csak meg az étel, és imitt-amott a burgonykarikák is kemények maradnak, maradtak benne.


Hozzávalók kb.:

700 g előfőzött kiszálkázott tőkehal (nálam sóban szárított, kiáztatott) laskáira szedve
250 g vöröshagyma vékony karikákra felszeletelve
6-8 gerezd fokhagyma felkarikázva
900 g burgonya meghámozva, karikákra vágva és közepesen megfőzve
60 g jó minőségű szárazkolbász (lehet csípős is) felaprítva
1 nagy maréknyi petrezselyem finomra aprítva
frissen őrőlt fekete bors, olívaolaj, kevés fehérborecet
2-3 ek liszt (eredetileg búzaliszt, de bármilyen megfelelő)
(némi só - ha fagyasztott tőkehalat használunk)


Elkészítés

Rakottast készítünk: egy megfelelő méretű kerámia vagy jénai sütőtálba egymásra pakoljuk a hozzávalókat 2-3 rétegben, ebben a sorrendben: egy sor vöröshagyma-karika, tőkehal, burgonya, kolbász, fokhagyma, petrezselyem, bors, löttyintésnyi olívaolaj és egy kevés fehérborecet, liszt. 
Legfelülre burgonya kerüljön. A borecettel csínján bánjunk, nem cél, hogy nagyon savanyú ízt kapjon az étel.
180°C-os sütőben lefedés nélkül, kb. 45 perc alatt süssük készre. Kínáljunk mellé friss salátát, vagy valamilyen zöld színű zöldséget megpárolva.

A készítés másnapjára jobban összeérnek az ízek, akkorra még ízletesebb lesz.

Itt a téli Dining Guide Street Food Show és Blogkóstoló!

A nagysikerű első DGSFS és (a harmadik) Blogkóstoló után, két hét múlva, decemberben újra megtelik élettel és étellel a Hold utcai Vásárcsarnok. December 6. és 9. között ugyanis megrendezésre kerül a második Dining Guide Street Food Show és a negyedik Blogkóstoló!

Nekem abban a hatalmas örömben van részem, hogy a szeptemberi után, most újra megmutathatom a főztömet. Hogy, hogy nem, megint egy portugál étellel készülök. Ezúttal nem volt szándékos, az ételajánlataim között csak ez az egy volt a portugál. Annyit viszont elárulhatok, hogy ez a szeptemberi ajánlataim között is szerepelt, és a szervezőknek most erre esett a választása.

És ez lesz a Blogkóstoló első fogása, mert ismét az első csoportba kerültem, december 8-án szombaton 12-16-ig (ha marad addig) lehet végigenni a menünket, aminek a főételét Dizájnmenza, a desszertet Sabrina fogja készíteni. Alig várom már, hogy végigegyem.
A három recept együtt a Dining Guide-on megtalálható.

150 adaggal készülünk, és csak menüben lehet majd kóstolni tőlünk. Az menü ára 1500 Ft lesz.

Pataniscas de Bacalhau

(Tőkehal-pataniscas)

Hozzávalók
mérettől függően nagyjából 50 db-hoz

575 g sóban szárított, kiáztatott tőkehalszelet, vagy fagyasztott tőkehalfilé, vagy mindkettő fele-fele arányban
3 db (140 g) tojás
150 g vöröshagyma finomra aprítva
1 nagy maréknyi friss petrezselyem finomra aprítva, vagy 40 g fagyasztott
kb. 2 g frissen őrölt fekete bors
4 dl világos sör
180 g búzaliszt
(tengeri só, amennyiben fagyasztott natúr tőkehalfilét használunk)
olívaolaj a sütéshez

konyhai papírtörlő


Elkészítés

1 Ha fagyasztott tőkehalat használunk, akkor jéghideg vízben olvasszuk ki. Tegyük egy tetővel rendelkező fazékba, öntsünk rá annyi forró (de nem forrásban lévő) vizet, amennyi éppen ellepi, s fedjük be az edényt.
Hagyjuk így állni 25 percig.
2 Szűrőlapáttal emeljük ki a vízből a halszeleteket és hagyjuk kihűlni. Mikor már langyosra hűlt, kézzel, nagyon alaposan szálkázzuk ki őket, és tépkedjük kisebb darabkákra.
3 Tegyük a kiszálkázott haldarabkákat egy keverőtálba, és adjuk hozzá egyesével a fenti sorrendben a többi alapanyagot, mindegyik után - villával - jól összekeverve.
4 Öntsünk egy serpenyőbe ujjnyi magasan olívaolajat, hevítsük fel, s 2 evőkanál segítségével helyezzünk bele kis halmokat a tőkehalas-sörös masszából. Mindkét oldalukat süssük aranybarnára, majd papírtörlőn itassuk le róluk a felesleges zsiradékot.

Megjegyzés: A tőkehalat korábban elő szoktam főzni, erre a módszerre csak néhány hónapja leltem rá egy igényes portugál szakácskönyvben. Sokkal jobb így hőkezelni a sóban szárított halat, mert jobban megtartja a nedvességét, sokkal ízletesebb lesz.

Kukoricalisztes-sütőtökös kenyérkék

(Broinhas de Milho e Abóbora-menina)

Hozzávalók
kb. 30 db-hoz

250 g kukoricaliszt
250 g teljes kiőrlésű búzaliszt vagy tönkölyliszt
200 g sült sütőtök (sütés után 135 g súlyú) villával összetörve
15 g füstölt só (hagyományos is jó)
15 g friss élesztő összemorzsolva, 5 g nádcukorral keverve, és 2,75 dl meleg vízben felfuttatva
20 g vaj


Elkészítés

1 Keverjük össze a liszteket és a sót, morzsoljuk hozzá a vajat, adjuk hozzá a sütőtököt, öntsük bele a felfuttatott élesztőt, és gyúrjunk meg a tésztát.
2 Fedjük be egy tiszta konyharuhával, és meleg helyen kelesszük a duplájára.
3 Béleljünk ki egy nagy tepsit alufóliával és közepesen vastagon hintsük meg kukoricaliszttel.
4 Miután megkelt a kenyértészta, gyúrjuk át, és lisztes kézzel formázzunk belőle kisméretű, hosszúkás formájú bucikat. Helyezzük őket az előkészített tepsibe, nem túl szorosan egymás mellé, és kelesszük további fél órán keresztül. Langyos sütőben a legjobb.
5 A fél óra letelte után emeljük fel a hőfokot 175°C-ra és 25 perc alatt süssük készre a kenyérkéket.
Ha elkészültek, permetezzük le egy kevés vízzel.

Tálalási javaslat: ehető virágokkal bolondított vegyes zöldsaláta, fehér balzsamecettel permetezve.



 A szombati napon lesz még egy ínycsiklandónak ígérkező bloggermenü, a vasárnapi csapat pedig a vegáknak kedvez  egy nagyon jól összeállított menüsorral. Minden apró részlet folyamatosan frissítve a Dining Guide-on megtalálható.


Gyertek!

Beszámoló a Vénusz-Dining Guide Street Food Show-ról és Blogkóstolóról

Bizonyára már nagyon sokan tudjátok, hogy a múlt hét végén Dining Guide által megrendezésre került az első hazai Street Food Show, és annak keretein belül a 3. Blogkóstoló. Előzőleg már beszámoltam róla, hogy a bloggerek közé én is meghívást kaptam, így résztvevőként lehettem részese az eseménynek.

A helyszín a budapesti Hold utcai Vásárcsarnok felső szintje volt, ami szerintem tökéletes választás volt. Vagyis inkább lett volna, de majdnem háromszor annyi érdeklődő - több, mint 11 ezer ember! - volt kíváncsi a Show-ra, mint amennyire a szervezők számítottak, így a helyszín mégiscsak szűkösnek bizonyult. Sokaknak csak hosszú várakozás után sikerült feljutniuk, de azt hiszem, hogy a többség jól érezte magát.

Amióta biztossá vált, hogy a Pastel de Natát fogom készíteni, nagyon sokszor megsütöttem a nyár folyamán. Éppen ezért nem frissült a blogom már egy ideje új desszertekkel, de korábban ezt nem árulhattam el.

Magán a recepten és az alapanyagokon nem változtattam semmit, csupán az állagot és a sütési időt teszteltem többször is, ilyen-olyan formában. Erre azért volt szükség, mert 160 db pastellel kellett készülnöm, és teljességgel lehetetlennek tűnt, hogy a Blogkóstoló napján, déli kezdésre, egyedül el tudjam készíteni ezt a mennyiséget. Az sem volt megoldható, hogy előző nap összeállítsak mindent, mert a tészta nagy valószínűséggel elázott volna a krém alatt, és még a helyszínre is kellett szállítani.
Mindenképpen frissen szerettem volna sütni, hogy aki megkóstolja, még langyosan fogyaszthassa, mert úgy az igazi. (De hidegen sem utolsó.) Mindent összevetve a legjobb megoldásnak az tűnt - és valóban az volt -, hogy le kell fagyasztani őket, így az alapanyagok beszerzése után, a csütörtöki napot választottam az elkészítésre, hagyván még egy napot arra, ha valamilyen oknál fogva nem az elképzeléseim szerint alakultak volna a dolgok, legyen még időm újra elkészíteni. Összességében majdnem fél napot dolgoztam a sütiken, kb. 180 db-ot készítettem belőlük. Amint elkészült 20-25 pastel, egyesével becsomagolva azonnal a fagyasztóba kerültek.

Onnan csak a szállítás napján kerültek ki, egyenesen a jégakukkal teli 2 nagy hűtőládába. Ezekben előzőleg egy-egy polcrendszert is ki kellett alakítani, hogy ha megolvadnának egy picit a sütik, ne nyomódjanak össze. Mire a helyszínre értem, a sütik meg sem olvadtak egy cseppet sem, pont olyanok voltak, mint a fagyasztóban.

A próbasütés ezért jóval tovább is tartott, mint amivel számoltam, szükség volt 30-35 percre hogy megfelelően megsüljenek a pastelek.

Összességében 9 tepsivel sütöttem, egyszerre két sütőben. A fagyott állag miatt, míg egy-egy tepsinyi pastel sült, addig Novák Viki segítségével kicsomagoltam a következő 2 tepsire valót, így volt idejük valamelyest kiengedni, lerövidítve ezzel a sütési időt.

Szerencsére minden terv szerint alakult, az időt jól sikerült beosztanom, szépen meg is sült minden. És el is fogyott az  utolsó darabig, sőt még ennél sokkal több is elfogyott volna!

Voltak néhányan akik visszajöttek elmondani, hogy mennyire ízlett nekik, és volt olyan is, aki visszajött repetázni (1 adagban 2 db Pastel de Nata volt), vagy vitt belőle valakinek. Volt két hölgy, akik szívesen elvittek volna egy egész nagy tálcányit - 25 db-ot - egyszerre, mert úgy vélték, hogy tökéletes lenne a vendégségbe, ahová mentek.

Talán mondanom sem kell, hogy mindezek a visszajelzések nagyon jólestek. *-* Köszönöm szépen mindenkinek, aki eljött és megkóstolta a blogomat, továbbá nagyon köszönöm a lehetőséget a Dining Guide csapatának, legfőképpen Péternek és Vikinek, hogy részese lehettem ennek az egésznek, és egy ilyen emlékezetes, izgalmakkal teli nappal gazdagodhattam.

Fotó: Food&Wine



Fotó: Luzitán művek



Fotó: Wunderlich Júlia, Dining Guide (bal oldali), Luzitán művek (jobb oldali)

Fotó: Wunderlich Júlia, Dining Guide

De nem csak a sütik miatt volt emlékezetes a szombati nap, hanem azért is, mert végre személyesen megismerkedhettem több virtuális ismerőssel és több-kevesebb beszélgetésre is alkalmunk volt: Chriesi, Colors in the Kitchen, BéVé, Robi, Nyammm, Food&Wine, Piszke, Limara, Gabojsza, Lorien és Boldog Kukta, nagyon örültem nektek!

A bloggereken kívül egy kedves régi ismerősömmel, Vikivel és a családjával is sikerült egy kis időt kellemesen eltöltenünk.

S hogy én mit fogyasztottam? Ebédelni nem volt időm, de fél 3 körül megkóstoltam Food&Wine főételét, a fantasztikus marhapofatokányt mungóbabbal és csípős szósszal, majd ettem egy tányér hideg cukkinilevest, Kicsi Vú által készítve. A receptek a DG-on.

Ezek után végigettem a második bloggercsapat; Funky Pho, Kísérleti konyha, Mandula Sarok menüjét is, amivel - a levesben lévő húson kívül - igencsak eltalálták az ízlésemet. Sajnos a harmadik csapat menüjéről lemaradtam, mert el kellett jönnöm, pedig igazán fantasztikusnak ígérkezett az is.

A Sió standjánál ittam egy nagyon kellemes, 100%-os szilva-meggy gyümölcslevet, majd a kissebbik hűtőtáskámmal és két csatos üveggel együtt elbandukoltam Bors és Hara’Punk kézműves söreihez, és hoztam haza a sörkedvelő férjemnek egy üveg fekete és egy üveg világos sört. Nagyon bejöttek neki.

Ami az ételeket illeti, A Sonkástól, és Wang mester kínai konyhájából hoztam haza kóstolót, mindegyik remek választás volt. A közeljövőben muszáj lesz elmennünk mindkét helyre.

Mindent összevetve, egy remek nap volt, nagyon jól éreztem magam! Az eseményről még több fotó a Dining Guide honlapján.

Csokoládés-mandulás-fügés rudacskák

Ennek a pofonegyszerű sütés nélküli fügés desszertnek az ötlete a múltkori facebookos nyereményjáték kapcsán adódott. Az ajándékok között volt egy algarve-i csokoládés-mandulás fügespecialitás is, ami a hozzávalói szerint nem tartalmazott mást, mint fügét, cukrot, mandulát, csokoládét, citromlevet és ánizsmagot. Szándékomban is állt reprodukálni, és miután a válaszadók között ez volt az egyik legnépszerűbb, gyorsan meg is tettem.

Az eredetihez képest az enyémbe nem került hozzáadott cukor, csak annyi van benne, amennyit az étcsokoládé tartalmaz. De ha valaki teljesen cukormentessé kívánja tenni, akkor az is könnyen kivitelezhető. Étcsokoládé helyett kakaóvajat és kakaóport kell beletenni, és a kívánt édesítőszerrel - például nyírfacukorral (Xukor) vagy gyümölcscukorral - édesíteni. Szerintem mehet bele méz is, de akkor kevesebb kakaóvajat kell hozzáadni.

Ami az aszalt fügét illeti, szerencsére én nem szoktam száraz, kemény példányokkal találkozni, majdnem mindig sikerül jó állagút beszereznem belőle. Ha valakinek nem lenne lehetősége válogatásra, a keményebb fügét ehhez a desszerthez érdemes beáztatni mandulalikőrbe, és felhasználás előtt jól lecsepegtetni.



Hozzávalók

150 g aszalt füge felaprítva
150 g blansírozott mandula
100 g étcsokoládé (nálam 60%-os)
kb. 1 ek citromlé
1 mk ánizsmag

folpack
porxukor - el is hagyható


Elkészítés

1 A étcsokoládét vízgőz fölött olvasszunk fel, majd tegyük félre hűlni.
2 A blansítozott mandulát egy késes aprítógépben daráljunk finomra (nem kell lisztesre), és adjuk hozzá a felaprított aszalt fügét, ánizsmagot és a citromlevet is. Indítsuk be újra az aprítógépet, míg egy homogén, ragacsos keveréket nem kapunk.
3 Miután az olvasztott csokoládé szobahőmérsékletűre hűlt, öntsük a ragacsos keverékhez, s gyúrjunk belőle masszát.
4 A masszából egy-egy darabot leválasztva formázzunk 1-1,5 cm átmérőjű hengereket, tekerjük be őket egyesével folpackba, végül formázzuk őket kocka alakú rudakká.
5 Tegyük hűtőbe míg megszilárdulnak.
6 Fogyasztáshoz daraboljuk a rudalat ízlés szeint 4-5 cm hosszú pálcikákká, majd hempergessük őket vékony réteg porxukorba (nyírfacukorporba). Ez az utolsú művelet el is hagyható, de tény és való, hogy a fehér por dekoratívabbá teszi a rudakat.

Ilyenkor nyáron feltétlenül érdemes hűtőben tárolni. Napokig eláll.

Vénusz-Dining Guide Blogkóstoló - a receptem

Tegnap már fellibbentettem a fátylat a Vénusz-Dining Guide Blogkóstolóról, ma megmutatom a Pastel de Nata receptjét is.

Bár szerepel már itt a blogon, tekintettel az eseményre és a mennyiségre, többször is elkészítettem a nyáron tökéletesítés céljából, hogy a maximumot nyújthassam belőle mindazoknak akik megkóstolják.

Akik jártak már Portugáliában, és kóstolták már ezt a desszertet, azoknak biztosan jó lesz újra megízlelni. Akik pedig még nem ismerik, azok nagyon nagy valószínűséggel a rajongói lesznek.

Íme a recept 12 db-hoz, e szerint a recept szeint fogom készíteni a Blogkóstolóra. Aki nem tudna eljönni, otthon is elkészítheti, de nagyon boldoggá tenne ha minél többen megkóstolnátok a rendezvényen is.


Hozzávalók

270 g (1 rúd) Tante Fanny Friss leveles tészta
2,5 dl tejszín
3-4 db tojássárgája (mérettől függő, súlyra kb. 53 g)
80 g nádcukor
1-2 db (mérettől függő, kb. 200 g) biocitrom reszelt héja
10 g étkezési keményítő

őrölt fahéj a szervírozáshoz
(pastelformák - vagy ennek híján muffinsütő - a sütéshez)


Elkészítés


A tejszínes krémhez kézi habverővel keverjük simára a hozzávalókat, majd egy kis lábosban közepes hőfokon, sűrű keverés mellett főzzük puding állagúvá. Ne hagyjuk forrni. Ha kész, tegyük félre hűlni.

Közben tekerjük fel szorosan a leveles tésztát, szeleteljük fel 12 egyforma darabra, és kicsit nedves ujjakkal nyomkodjuk bele egyenletesen az előzőleg szintén kissé benedvesített formákba, úgy, hogy a tészta a formák pereméig érjen, vagy egy kicsit túllógjon rajta. Pihentessük 10 percig, majd osszuk el rajtuk a krémet, és forró (250°-os) sütőben kb. 18-20 perc alatt süssük készre. Ha úgy látnánk, hogy kezdenének megégni a pastelek, akkor vegyük lejjebb a hőfokot.

A Pastel de Natát fogyasztás előtt hintsük meg fahéjjal. Langyosan a legfinomabb!


Tipp: Egy tompa kés segítségével egyszerűen ki lehet venni a Pastel de Natákat a formákból. Kipróbáltam már a formákat kivajazva is, úgy még könnyebben ki lehet őket venni, de én a vizezős módszert preferálom.

A csapattársaim; Kicsi Vú és Food & Wine blogkóstolós receptjeit a Dining Guide-on vagy a blogjaikon olvashatjátok.

Megkóstolhatjátok a blogom! - a Vénusz-Dining Guide Blogkóstolón

A Dining Guide harmadszorra is megrendezi a Blogkóstolót! Ezúttal az első hazai Street Food Show keretein belül, Budapesten a Hold utcai Vásárcsarnokban. Az időpont szeptember 7-9. és a belépés ingyenes lesz!

Az előző évekhez képest az idei blogkóstolón egy kicsit más lesz a felállás. A Dining Guide megemelte a tétet és ezúttal 15 gasztroboggert kért fel a részvételre. Közülü(n)k 11 újonc, és 4 már tapasztalattal rendelkező blogger.
Nagy örömömre a szerencsés kiválasztottak között vagyok én is! A Blogkóstolóra szeptember 8-9-én kerül sor. Hármas csapatokban fogunk megjelenni, fejenként egy-egy fogással, de komplett menüt alkotva. Ezeket külön-külön, és menüben is meg lehet majd kóstolni. Az egyes fogások ára 500 Ft lesz, menübe rendezve pedig 1200 Ft.

Én rögtön az eseményt nyitó csapatba kerültem, így tőlem szeptember 8-án 12-14.30 között kóstolhattok.
Az ételeket tekintve haboztam egy kicsit, hogy melyik rám jellemző ételt készítsem el Nektek. Legyen-e selectfoodos (úgy mint egészséges / halas / valamilyen nem megszokott húsos / vadon termő / virágos étel) vagy inkább a blogomra ugyancsak nagyon jellemző portugál ételt főzzek-e. Végül a portugál fogás mellett döntöttem. 3 ételajánlatot készítettem a DG számára; egy halas előételt, egy húsos főételt és talán a portugálok leghíresebb desszerjét.
A szervezők választása végül a desszertre esett, így az én blogomból a Pastel de Nata lesz megkóstolható!

A mi csapatunk és menünk a következő lesz:

• Kicsi Vú: Petrezselymes, hideg cukkinileves
• Food & Wine: Fűszeres mungóbab, marhapofatokánnyal
• Selectfood: Pastel de Nata

Gyertek el minél többen és ízleljétek meg a blogjainkat!

Az Street Food Show további résztvevőiről, részleteiről, érdekességekről a Dining Guide-on rendszeresen tájákozódhattok.

Más: A blog Facebook-oldalán éppen egy nyereményjáték folyik, ahol kiváló minőségű portugál termékekből összeállított csomagocskát lehet nyerni. Láttátok már?

Bife à Marrare - Steak Marrare módra

Ez a recept már hosszú ideje várakozott sorára a piszkozataim között, de most már itt volt az ideje, hogy megmutassam.
Oly sok portugál ételhez hasonlóan ez is hihetetlenül egyszerű és nagyon finom - de nélkülöztetetlen eleme a jó minőségű érlelt marhahús.

A recepthez történet is tartozik:

Bife à Marrare vagy Bife à Café
Egyesek szerint António Marrare galíciából származott, mások szerint nápolyi szakács volt. Ami tény, hogy a XVIII. század vége felé érkezett Lisszabonba, ahol nagy elismerésnek örvendő kávéház-tulajdonossá lett. Mind a négy kávéháza a lisszaboni arisztokraták legkedveltebb helyévé nőtte ki magát. Az 1804-ben, a Chiadón utolsóként megnyílt Marrare das Sete Portas kávéházban született meg ez a híres fogás, amit a tulajdonos magáról nevezett el, így lett a neve Bife à Marrare. Ahhoz, hogy ennek a steaknek ebben a kávéházban legyen a legélvezetesebb a fogyasztása, hozzájárultak az ezüst tálalók és evőeszközök, továbbá még az is, hogy akkoriban ez volt az egyetlen hely a portugál fővárosban, ahol tilos volt a dohányzás.
A névvariáció; Kávéház módra kifejezetten erre a kávéházra utaló név.

Később egyre több helyen megjelent a steak, ilyen-olyan változtatásokkal. Sokan megpróbálták kiegészíteni, még jobbá tenni, hozzáadni valami pluszt ehhez ezt a nemesen egyszerű ételhez: került bele fokhagyma, mustár, és újabban még kávé is. Csak kevesen tudtak elég alázatosak maradni a minimál mestermű iránt, és nem próbálták meg átalakítani ezt az amúgy soha nem titkolt receptet.
(Nekem meggyőződésem, hogy a kávénak már köze lehet a Kávéház módra névváltozathoz, mert a portugál café egyik jelentése kávé, a másik pedig a kávéház.)

A híres kávéház

(a kép rengeteg internetes oldalon fellelhető)

Hozzávalók
2 személyre

2 szép szelet érlelt marharostélyos vagy marha-fehérpecsenye (jó a marhabélszín vagy -hátszín is)
kb. 25 g vaj (van aki ennél jóval többet használ, de részemről ennyi bőven elegendő)
ízlés szerint durva szemű tengeri só, frissen őrölt fekete bors

1 dl tejszín, esetleg tej (egyes receptek szerint csak egy-két evőkanálnyi tejszín kerül bele, de szerintem legalább ennyi - vagy még valamivet több - kell a két szelet húshoz)

alternatívák:
2-4 g kukoricakeményítőt is lehet a tejszínbe keverni, viszont eredetileg nem tartalmaz
1 kk sárga és fekete mustármag összetörve, vagy egy kiskanál mustár
facsarásnyi citromlé
kávé

köret: sült szalmaburgonya vagy burgonyachips (nálam ActiFryban sült, ennek híján lehet bő olajban, majd fogyasztás előtt alaposan lecsepegtetve, vagy sütőben )

friss saláta


Elkészítés

1 Készítsük el a sült burgonyát.
2 Egy megfelelő méretű serpenyőben hevítsük fel a vaj felét, majd süssük át rajta a hússzeletek mindkét oldalát úgy, hogy süljön rá egy vékony kéreg, a belseje pedig közepesen átsült legyen. Sózzuk, s borsozzuk meg, vegyük ki a serpenyőből és tartsuk melegen.
3 Dobjuk a serpenyőbe a vaj másik felét, olvasszuk fel, majd fakanállal szedjük fel az aljáról a leragadt húspörcöket. Öntsük fel a tejszínnel, majd forraljuk be kellő sűrűségűre.
*Ha valamelyik alternatívát használjuk az ízesítéshez, akkor azt most tegyük a készülő szószba.

Tálaljuk a rostélyosszeleteket a tejszínes szósszal leöntve és a ropogósra sült burgonyával.


Megjegyzés: az alternatívák is kitűnő opciók, csak akkor már nem nevezhető Bife à Marrare-nak.

Bolinhos de Bacalhau (portugál tőkehalas-burgonyapürés sült fánkocskák)

Az elmúlt hétvégén egy nagyobb adag tejszínes tőkehalat sütöttem, de kicsit elszámoltam magam, és megmaradt egy kis felhasználásra kész tőkehal. Mivel viszonylag ritkán készítek olajban sütött ételeket és ilyen Bolinhos de Bacalhau még sosem került nálunk terítékre, gondoltam, hogy készítek belőle néhányat.

Ennek az adagnak körülbelül a felét sütöttem ki, a másik felét pedig készre formázva - egy tálcán - egyesével lefagyasztottam. Utána zacskókba tettem őket, legközelebb már csak elő kell venni és kisütni. Remek vendégváró falatkák, vagy kellemes előétel lehet belőle. Friss salátával vagy zöldségtállal főételként is fogyasztható.
A portugáloknál azonban ez egyfajta petisco (sós snack), úgy mint a tőkehalas patanisca. Kávézókban, sörözőkben egyaránt fellelhető, de részese szokott lenni nagyobb családi vagy baráti összejöveteleknek is. Jól csúszik sör mellé.


Hozzávalók

kb. 250 g előfőzött, kiszálkázott tőkehal  (én sóban szárítottból, 2 napig áztatottból készítettem)
50 g vöröshagyma és 2 gerezd fokhagyma finomra aprítva
1 db babérlevél
500 g újburgonya megfőzve, pürésítve
kb. 0,5 dl édes portói
1 nagy maréknyi petrezselyem
őrölt fekete bors és szerecsendió
2-3 db tojás (150 g) - szükség szerint

olívaolaj a sütéshez


Elkészítés

1 A finomra aprított hagymákat a babérlevéllel együtt futtassuk meg egy kis olívaolajon, keverjük hozzá az előfőzött, kiszálkázott és apró daradokra szedett tőkehalat, ízesítsük őrölt szerecsendióval és fekete borssal.
2 Egy nagy tálban keverjük össze a burgonyapürével, öntsük hozzá a portóit és adjunk hozzá 2-3 enyhén felvert tojást. A darabszám a tojások méretétől függ, a lényeg, hogy kicsit se legyen folyós állagú a keverék, maradjon olyan szilárd, hogy megálljon benne a kanál.
Keverjünk hozzá egy jó nagy maréknyi friss, finomra aprított petrezselymet is.
3 Egy serpenyőben hevítsünk fel némi olívaolajat, majd két kanál segítségével formázzunk ovális formákat a halas-burgonyás keverékből. Süssük mindkét oldalukat aranysárgára. Eredetileg dundi formájúak. Én egy kicsit laposabbakat készítettem belőlük, így elég volt kevesebb olívaolaj a sütéshez.
Papírtörlővel alaposan itassuk le a fánkocskákról a felesleges zsiradékot.


Megjegyzés: Meg lehet próbálni fagyasztott tőkehalfiléből is az elkészítését, de akkor ne felejtsük el megsózni!

„Vad” empada

Az empadát vagy empadinhát Portugáliából ismerem, ami ott leggyakrabban tyúkhúsos vagy húsos-zöldséges tölteléket kap. Általában csak liszttel készül a tésztája, ritkábban leveles tésztából. Én burgonyás tésztát gyúrtam hozzá, mert szerintem ez jobban illik az őzhús-komló-lekvár triójához, amivel megtöltöttem az őket. A hús sütésére a Chanfana receptjét használtam fel, a fűszereket borókabogyóval kiegészítve. Remek felhasználási alternatíva egyébként az előző napról megmaradt sült vagy akár főtt húsokra.

A recept a Dining Guide-on.

Caldeirada a Tarka bárkán!

A tarkabarkás lányok a fejükbe vették, hogy távoli vizekre hajózva elhozzák nekünk különféle országok különféle halleveseit.
Nagy örömmel tölt el, hogy az utazás kiindulópontjaként Portugáliára esett a választásuk, és hogy elsőként bemutathatom a portugál Caldeiradát. Rendkívül sokoldalú leves ez, ami gyorsan és könnyen megfőzhető és nem mellesleg nagyon finom és egészséges is.
A leírás a recepttel a Tarka barkán!

Nagyon köszönöm a lehetőséget, és kíváncsian várom, hogy hol köt ki legközelebb a bárka. ;)

Hamis Caldo-verde

Ez a végtelenül egyszerű és kevés alapanyagból álló finom leves nagyon népszerű Portugáliában. Tipikusan egy helyi káposzta, a couve-galega vagy más néven a couve portuguesa (portugál káposzta) szükséges hozzá, ami egy magas növésű, nyeles káposzta, és aminek a haragoszöld leveleit egészen vékony csíkokra vágva főzik a levesbe. Ez a caldo-verde. A piacokon már eleve felszeletelve hozzá lehet jutni ehhez a káposztához, így otthon tényleg csak a burgonyát kell hozzá megfőzni.
Bárki el tudja készíteni.

Mivel itthon nincs ilyen káposzta - vagy legalábbis nem tudok róla -, én medvehagymával készítettem el. De ha az sincs, akkor a mángold levele is jó alternatívának tűnik, mert annak a színe és az állaga is hasonlít a portugál káposztáéhoz.


Hozzávalók
kb. 6 személyre

800 g burgonya (már meghámozva), feldarabolva
50 g húsos (mangalica)kolbász
250 g medvehagyma, a szár nélkül, gyufaszál vékonyságúra szeletelve, vagyis caldo verdére - portugálul
2 l víz
tengeri só


Elkészítés

1 Főzzük meg a burgonyát és a kolbászt, a két liter enyhén sózott vízben.
2 Mikor megfőtt, merjük le a víz felszínéről a kolbászból kifőtt zsiradékot, és botmixerrel keverjük simára. Aki szereti, a kolbászt is benne hagyhatja, én az egyik felét a burgonyához daráltam, a másikat pedig felaprítva félretettem a tálaláshoz.
3 Dobjuk a levesbe a felaprított medvehagymát, forraljuk fel, és pár perc alatt főzzük meg.

Fogyasszuk a levest önmagában, vagy kukoricakenyérrel (Broa de Milho) kiegészítve.